marhaság
marhaság főnév -ot, -a
1. (durva) Vkinek felháborítóan buta, ostoba, marha (4) volta. Feldühítette annak az embernek a marhasága.
2. (bizalmas) A józan ésszel ellenkező, felháborítóan ostoba tett. Marhaságot csinál, követ el. Nagy marhaság volt, hogy nem köszöntem … (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas) Ilyen gondolat v. megnyilatkozás. Marhaságot mond; marhaságokat beszél. Hogy lehetett egy dolgozatban ennyi marhaságot leírni! Már hogy beszélhet kend ily marhaságot … (Eötvös József) Az első vers, … amit | … írtam, népdal volt … | Otthon Zoli azt mondta: marhaság! (Szabó Lőrinc)
