megacélosodik
megacélosodik [g-a] tárgyatlan ige (választékos)
1. <Személy v. némely testrésze> nagyon izmossá, ruganyossá válik, erősen megizmosodik. Karjai megacélosodtak a sportolástól. Az évek során megacélosodott a kemény munkában.
2. (átvitt értelemben) <Személy, ill. annak szíve, lelke stb.> (lelkileg) acélossá (5), erőssé, ellenállóvá válik. Megacélosodott az akarata. A csapás még nagyon új, szívem nem ért meg reá, hogy megacélosodjék. (Tolnai Lajos)
megacélosodás; megacélosodó; megacélosodott.
