megbizonyosodik
megbizonyosodik ige -tam, -ott, -jék (-jon) (határozói vonzattal)
Vminek az igazi mivoltáról, lényegéről bizonyosságot szerezve, kétségei eloszlanak. Megbizonyosodik vmiben, vmi felől v. vmiről; megbizonyosodik vkinek a jószándéka, az őszintesége felől. Az ügyben okvetlen meg akart bizonyosodni. Megbizonyosodott a valódi tényállásról. Báthory Gábor erdélyi fejedelmet tíz esztendő múlva temették el. Hát a szegény ember is megengedheti magának, hogy egy hetet adjon a szeretteinek: akkor legalább megbizonyosodik felőle, hogy igazában való halott-e. (Móricz Zsigmond)
megbizonyosodás; megbizonyosodó; megbizonyosodott.
