megbűzöl
megbűzöl tárgyas ige -t v. ..zlött, -jön (tájszó, régies)
1. Vminek a szagát megérzi megszimatolja; megorront. A kutya megbűzli a vadat.
2. (átvitt értelemben, ritka) Vmely kellemetlen esemény bekövetkezését előre megérzi. Megbűzlötte, hogy ebből baj lesz.
megbűzlés; megbűzlő.
