megcéloz
megcéloz tárgyas ige
Célba vesz. Megcélozza a vadat. Az ágyúkkal megcélozták az erődítményt. Kaviccsal megcélozta az ablakot. Tegzére fekteté a nyilat s jól megcélozá a tatár vezért. (Jókai Mór) Megcélozza a halálra ítéltet a puskájával. (Mikszáth Kálmán)
megcélozás v. megcélzás; megcélozható; megcélozó v. megcélzó; megcélozott v. megcélzott; megcéloztat.
