megcsíp
megcsíp tárgyas ige
1. Megcsíp vkit, vmit: <ember> élőlény testének vmely részén a bőrt rövid ideig két ujja közé szorítja, csípi, s ezzel kisebb-nagyobb fájdalmat okoz. Laci te, … Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Így ni! (Petőfi Sándor) Mosolyogva csípte meg az állát… (Arany János) Édesapám megcsípi az édesanyám arcát. (Móricz Zsigmond) || a. Megcsíp vkit, vmit: <állat> fogóhoz (II. 1), csipeszhez hasonlóan működő nyitott csőrével v. ollójával, ill. fullánkjával, csápjával, szívókájával vkinek a testén v. vmely testrészén egy alkalommal sérülést, fájdalmat okoz. (tréfás) A kakas csípje meg: <enyhe bosszankodás kifejezésére>; megcsípte a gúnár a kezét, a lábát; megcsípte a bolha, a darázs, a kígyó. || b. Megcsíp vkit, vmit: <növény kül. csalán> csípős v. mérges nedvével vkinek a testén v. vmely testrészén egy alkalommal maró fájdalmat okoz. Megcsípte a csalán a gyereket. Megcsípte a csalán a kezét. || c. Megcsíp vkit, vmit: <ostor, korbács> ütés közben a hegyével vkinek a testén v. vmely testrészén egy alkalommal csípéshez hasonló fájdalmat okoz. Megcsípte az ostor. Szűkölt az új fájdalomtól. Az ostor megcsípte a fenekit. (Móricz Zsigmond)
2. Megcsíp vmit: <dér v. fagy> vmely növény levelében v. termésében, ill. annak szöveteiben egy alkalommal kisebb mérvű bomlást idéz elő. A mogyoró hullott, már a somot megcsípte a dér. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, elavulóban) <Vki, vmi elől futó, menekülő embert, állatot> elfog; elcsíp. Csípd meg!: <kutyához intézett uszító felszólításként> Kotródj ám, mert száz lelked lesz, mégis az ördög Elvisz öcsém, ha … megcsípnek. (Fazekas Mihály) Szidja Csóri vajdát a közelgő tábor: „Meg kell csípni” ordit „amig el nem lábol”. (Arany János) Ezerszer megcsípnék a negyvenöt emeletes palota labirintusában … (Hunyady Sándor) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Helyét változtató személyt> nehézségek ellenére v. váratlanul megtalál. Már éppen menni akart, de megcsíptem. Én párologtam el szó nélkül, megcsípvén egy szögletben a délceg Fejérváryt. (Mikszáth Kálmán) || b. (elavulóban) Vmely tiltott cselekvés közben rajtakap vkit; rajtacsíp. Egy paraszt … levágott egy szál fát, s… a csősz megcsípte. (Vas Gereben)
megcsípés; megcsípet; megcsípett; megcsíphető; megcsípő.
