megcsókol
megcsókol tárgyas ige
<Üdvözlés, tisztelete, szeretete, ill. szerelme jeléül> csókkal illet vkit, vmit. Megcsókolja vkinek az arcát, anyja kezét, a leány száját, a haza szent földjét. Én annak adom cserébe szívemet, Aki legelőször megcsókol engemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Alig várom, hogy lássalak újra, S megcsókoljam örömtől reszketve Kezedet, mely a szent zászlót vitte. (Petőfi Sándor) Szeretem a tűnő szerelmet, Szeretem megcsókolni azt, Aki elmegy. (Ady Endre)
Szólás(mód): ld. nyom. megcsókolás; megcsókolgat; megcsókolható; megcsókoló; megcsókolt; megcsókoltat.
