megcsuszamodik
megcsuszamodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (ritka)
<Ember, állat v. a lába> előrehaladása közben hirtelen egyet csúszik; megcsúszik. A síkos úton megcsuszamodott és elesett. Zádor … megcsuszamodik, s egy tág gödör bal lábát combig elnyelé. (Vörösmarty Mihály) Megcsuszamodik szamarának a lába. (Mikszáth Kálmán)
megcsuszamodás; megcsuszamodó; megcsuszamodott.
