megéljenez
megéljenez [g-é] tárgyas ige
Egyszer v. bizonyos ideig tartó „éljen” kiáltásokkal ünnepel, éltet vkit. Megéljenezték a jubiláló házastársakat. Amerre ment, mindenütt megéljenezték. Harmadszor lépek e színházba … itt engem egykor megéljenezett a közönség. (Petőfi Sándor) || a. Megéljenez vkit, vmit: „éljen” kiáltással fejezi ki, hogy vki, vmi kiérdemelte tetszését, helyeslését. A beszédet élénken megéljenezték. A jelöltek listáján mindenkit megéljeneztek. A törvényjavaslatot pártkülönbség nélkül megéljenezték. A karok és rendek, a régi visszaszállingózott tisztviselők megéljenezték az új főispánt. (Mikszáth Kálmán)
megéljenzés; megéljenzett; megéljenző.
