meggondolás
meggondolás főnév -t, -ok, -a
1. A meggondol igével kifejezett cselekvés, lelki tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit meggondolnak. Érett, hosszas meggondolás után; időt kér a meggondolásra; vmely körülmény, tünet, válasz meggondolásra késztet.
2. Ennek eredménye, az így támadt gondolatok. Gazdasági, politikai, világnézeti meggondolásból. Gondolatmenetét különféle meggondolásokra építette. Abból a meggondolásból indult ki, hogy hamarosan kedvezőbb alkalom is kínálkozik. || a. (átvitt értelemben) Férfi karján a meggondolásnak Kél a halvány hölgy, a méla bú. (Vörösmarty Mihály)
meggondolási.
