meggondolatlanság
meggondolatlanság főnév -ot, -a
1. A meggondolatlan (1) melléknévvel kifejezett (emberi) tulajdonság; megfontolatlanság, hebehurgyaság, könnyelműség az elhatározásban. Tettét, viselkedését csak meggondolatlansággal magyarázhatjuk. || a. Vkinek, vminek meggondolatlan (1–2) volta, természete. Tettének, viselkedésének meggondolatlansága. Sokat korholják meggondolatlanságáért. Oh, gyermeki meggondolatlanság!:.. (Gárdonyi Géza)
2. Meggondolatlan magatartás, viselkedés, tett. Meggondolatlanság volt tőled ennyi pénzt bízni gyerekre. Megint meggondolatlanságot követett el.
meggondolatlansági.
