meghátrál
meghátrál ige
1. tárgyatlan (katonaság) Egy alkalommal <a túlerő miatt, a harci csapások súlya alatt> az ellenfél támadása elől visszavonul. Csapásaink alatt az ellenség meghátrált. || a. tárgyatlan (ritka) Egy-két lépést hátra lép. A hírlapíró meghátrált egy lépést a vastag nyakú kis lompos ember előtt. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Nehézség, fenyegető baj elől> kitér, álláspontját egy időre feladja. A veszély elől nem hátrál meg a bátor. A néptömegek nyomására a reakciós kormány meghátrált. Arcát hátrafordítja, aki a túlerő előtt meghátrál. (Jókai Mór)
3. tárgyas (átvitt értelemben, tájszó) Meghátrál vkit: késedelmet okoz vkinek, hátráltat. Nagyon meghátrált az idő bennünket.
meghátrálás; meghátráló; meghátrált.
