megihlet
megihlet [g-i] tárgyas ige
Egy alkalommal, nagy erővel művészi (ritka, tudományos) alkotásra késztet, ihlet vkit. A táj Petőfit is megihlette. || a. Hatásával megtermékenyít, cselekvésre, alkotásra bír. Példája a barátja munkásságát is megihlette.
megihletés; megihletett; megihlető.
