megkapar
megkapar tárgyas ige
<Körmével, karmával v. vmely hegyes, éles eszközzel> egy alkalommal bizonyos ideig v. kellő mértékben kapar vmit. A kutya megkaparta az ajtót. Megkaparta a viszkető sebet. Megkaparta a fejét, aztán csendesen aludni ment. (Gelléri Andor Endre)
megkaparás; megkapargat; megkaparó; megkapart; megkapartat.
