megosztozik
megosztozik [g-o] tárgyatlan ige
Megosztozik vmin v. (ritka) vkiken: <másod- v. többedmagával együtt> arányosan kiveszi a részét vmiből, ill. <mással v. másokkal együtt> úgy osztja szét az emberek vmely csoportját, hogy neki is jut, hozzá is kerül egy v. több személy. Megosztozik a hasznon, a jövedelmen, a koncon, a zsákmányon. Megosztozott társaival a nyereségen. Dúl leányi, a legszebbek, | Hunor, Magyar nője lettek; | S a leventék, épen százan, Megosztoztak mind a százon. (Arany János) Megosztoznak örökségemen, mielőtt rájok hagytam volna. (Jókai Mór)
megosztozás; megosztozó; megosztozott.
