megsüvegel
megsüvegel tárgyas ige (régies)
1. Megsüvegel vkit: kalapját tisztelettel megemeli vki előtt. Fényes képek vonultak el lelki szemei előtt a jövőből. Aranyos csat lesz tüszőjén: selyemből lesz az inge; …minden ember megsüvegeli. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben) Megsüvegel vkit, vmit: megadja neki a kijáró tiszteletet. Az észt még az öreg úr is megsüvegelte. (Vas Gereben) Mindig abban jártam, fáradék is bezzeg, Hogy magyar népemnek hirt-nevet szerezzek, Hogy megsüvegeljék békében, csatáin. (Arany János) || a. (átvitt értelemben is) Megsüvegel vkit: megalázkodik vki előtt. Itt bujdokoltál hosszú éveken Nehéz robotban, messze végeken, …Megsüvegelve urat és papot. (Juhász Gyula)
megsüvegelés; megsüvegelhető; megsüvegelő; megsüvegeltet.
