megszentségtelenít
megszentségtelenít [mëkszencséktelenít] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e]
1. (vallásügy) <Szent, ill. megszentelt dolgot> nem vallási rendeltetése szerint, hanem vmely világinak, esetleg a vallástól bűnösnek tartott célra használ fel. || a. (vallásügy) Megszentségtelenít vmit: <katolikusoknál> vmely templom felszentelésének érvényét megszünteti.
2. (átvitt értelemben, választékos) <Vmely tiszteletet érdemlő dolgot> meggyaláz. Félt, hogy a durva tréfa megszentségteleníti barátja legnemesebb érzéseit. Aki most meglátná, ügyetlen kérdéseivel megszentségtelenítené az ártatlanságnak legédesebb álmát. (Vas Gereben)
megszentségtelenítés; megszentségtelenített; megszentségtelenítő.
