megszorongat
megszorongat tárgyas ige
1. Egy ideig szorongat, többször megszorít <vmit, kül. kézfogás alkalmával vkinek a kezét>. Nem jó vele kezet fogni, mert nagyon megszorongatja az ember kezét. Az asszonyok egy kicsit megszorongatták a pandúrok nyakát. (Jókai Mór) Vette a kalapját, megszorongtta a kezemet. (Mikszáth Kálmán)
2. (bizalmas) Megölelget. Egy kis fehér kutyát megkapott, összecsókolta, megszorongatta. (Tolnai Lajos)
3. (átvitt értelemben) <Rendsz. több személy> faggatva, vallatva szorult helyzetbe hoz, színvallásra, egyenes válaszra kényszerít vkit. Ha jobban megszorongatják, még talán azt is megmondta volna, hogy…
megszorongatás; megszorongatható; megszorongató; megszorongatott; megszorongattat.
