megtetet
megtetet tárgyas ige megtétet
1. Okozza, elrendeli, hogy vki megtegyen (1–2b, 3, 5, 6) vmit. Megteteti a szükséges intézkedéseket. Helyettesével tétette meg az előterjesztést. Fiát tétette meg utódjává.
2. <Hivatali állása v. befolyása, közbenjárása alapján> eléri, hogy vki, vmit megtegyenek (4) vmivé, vminek. Igazgatónak tetették meg.
megtétető.
