megtisztul
megtisztul tárgyatlan ige
1. <Személy, dolog> egészen tisztává válik. Megtisztul vmitől. Az érc megtisztul a tűzben. A ruha megtisztul a mosásban. Megtisztul a homokon, a kavicson áteresztett víz.
2. <Szerv v. seb> a működést zavaró, bomló anyagoktól v. az ezek okozta kóros elváltozásoktól teljesen megszabadul; kitisztul, letisztul. Megtisztult a bőre (a pattanástól).
3. <Erjedő ital, kül. bor> seprejétől v. sűrűjétől megszabadulva egészen átlátszóvá válik; kitisztul.
4. <Szervezet, közösség> az oda nem való személyektől megszabadul. A párt megtisztult a karrieristáktól, a revizionistáktól. || a. <Vmely terület> zavargó, ellenségként viselkedő, ill. bűncselekményeket elkövető személyektől teljesen mentessé válik. Megtisztult a kikötő a csempészektől, az ország az ellenségtől. A várbeli palotaőrség nagy hirtelen ott terem, s egy kis kardlapozás után megtisztul a… tér. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben) <Eszme, mozgalom, irodalmi irány> megszabadul túlzásaitól. Az az irány, melyhez maga Gvadányi számítható, …egy Csokonaiban kezde megtisztulni. (Arany János)
6. (átvitt értelemben, vallásügy) <Lélek> megszabadul bűneitől.
7. (átvitt értelemben, választékos) Megszabadul vmely erkölcsi rossztól. Ösztönei a vadságtól meg nem tisztultak. (Ambrus Zoltán) Síró, dacos vágyakozással vágyakozott haza. Hazamegy, hazamegy… Meg akar tisztulni otthon. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében. (Vörösmarty Mihály)
megtisztulás; megtisztuló; megtisztult.
