megtorló
megtorló melléknév és főnév
I. melléknév (választékos) Olyan, aki, ami megtorol (1–2) vmit. Megtorló erő, hadjárat, hadsereg; a visszaélést megtorló büntetés. || a. (hivatalos) Olyan, ami megtorlást tartalmaz; megtorlásképpen kiadott. Megtorló intézkedések, jogszabályok, rendszabályok. Megtorló politikát folytat. Nem tartotta érdemesnek, hogy tovább kutakodjék [= kutasson] Hiszen megtorló lépéseket tenni úgyis ostobaság. (Kosztolányi Dezső)
II. főnév -t, -ja (ritka) Az, aki megtorol vmit, ill. a megtorlást végrehajtja. A törvénytelenség megtorlója.
