megtorpan
megtorpan tárgyatlan ige
1. <Élőlény> előrehaladásában vmitől megijedve, megrémülve hirtelen megáll. A rémülettől megtorpant, mert majdnem elütötte egy gépkocsi. A tátongó szakadék szélén megtorpant a ló. A jól irányzott lövésekre az üldözők megtorpantak. Róka baktat az erdő szélén, a fák alól szimatolva fordul a síkságnak. Most megtorpan. (Bársony István) Jancsi fölugrott, és az ebédlő ajtajáig futott, de a kilincsnél megtorpant. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, választékos) Megijedve hirtelen felhagy szándékával. Orvosnak készült, de a nehézségek láttára megtorpant. || a. (átvitt értelemben, választékos) <Tevékenység, folyamat> hirtelen megakad. A túltermelési válság következtében a tőkés gazdaság fejlődése megtorpant.
megtorpanás; megtorpanó; megtorpant.
