megtréfál
megtréfál [g-t] tárgyas ige
Tréfálva beugrat és nevetségessé tesz vkit. No várj, nem tréfálsz meg többé mindenki előtt, te gézengúz! Az idegen hivatalnokot… megtréfálni… volt a legszebb virtus. (Jókai Mór) És hallga, a hajó kormányosa Hangot hall… Ki az, Ki volna? Nem csoda. | Csak feje zúg… a bortul. | De ni! Nem volt ez az előbbi hang? | „Thamus!”… No várj, nem tréfálsz meg bitang! (Reviczky Gyula)
megtréfálás; megtréfálgat; megtréfálható; megtréfáló; megtréfált; megtréfáltat.
