megugrik
megugrik [g-u] ige
1. tárgyatlan <Ló> hirtelen felágaskodik, megriad, meghőköl, ill. ezt követően nekiiramodik. Magyar csikó az én Pegazusom | …A pusztákra visz legörömestebb | …Hejh, ha arra fordítom a kantárt, Ugy megugrik, alig bírok vele. (Petőfi Sándor) Megugrik a Csillag… Vágtat, mintha tüzes ördögök kergetnék. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyas (sport, bizalmas) <Vmely magasságot, távolságot> ugrással elér v. túlhalad. Megugorja a száznyolcvan centimétert. Edzés nélkül is megugrik hat métert.
3. tárgyatlan (sport) <Játékos> a védők között kiugorva, szabad utat nyer. A csatár megugrik, és kapura húz. || a. (sport) <Versenyző> a többieket hirtelen megelőzi. A futó ötezer méternél megugrott ellenfeleitől.
4. tárgyatlan <Tárgy, eszköz> félrecsúszik hirtelen és olyan (irányú) mozgást végez, amelyre a vele dolgozó személy nem számított. Megugrott a fejsze, a kalapács. Megugrott a szög, amikor ráütöttem. || a. <Labda> vmihez ütődve, a kiszámított távolságnál messzebbre, magasabbra v. a szándékolttól, a várttól eltérő irányba ugrik. Megugrott a labda, nem tudtam visszaütni.
5. tárgyatlan <Gép v. alkatrész működés, mozgás közben, rendsz. vmely hiba következtében> hirtelen a rendestől eltérő mozgást végez. Megugrik az autó; megugrik a kerékpár pedálja. Néha megugrik az írógép kocsija.
6. tárgyatlan (bizalmas) <Üldözés elől, fogságból v. kellemetlen helyzetből> megszökik, eltűnik. A betyár megugrik a pandúrok elől. Megugrott a mulatság előtt. Amikor szorult a kapca, megugrott, mentette a bőrét. Történetíróink nem egyeznek meg, hogy Bánk szerencsétlenségét Gertrudisnak melyik öccse okozta. Ezek négyen voltak… A három első megugrott Németországból, mert gyanúba jöttek. (Katona József) Rosszul spekulált, megugrott Belgiumba; a társát le kellett tartóztatni. (Ambrus Zoltán)
megugrás; megugró; megugrott.
