megvillant
megvillant tárgyas ige (ritka, átvitt értelemben és választékos is)
Megvillant vmit: okozza v. odahat, hogy vmi megvillan(jon). Megvillantott egy aranyat a kezében. Megvillantotta előtte a reményt. Fölkapta öltönye alá rejtett kardját, megvillantá azt a holdsugárban. (Jókai Mór)
megvillantás; megvillantó; megvillantott.
