mélyít
mélyít tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni
1. <Megkezdett üreget> függőleges, (ritka) más irányban fokozatosan mélyebbé (I. 1–3) tesz, mélységben tovább nagyobbít, hajt. Ásással mélyíti a gödröt. Mélyítik a barlangot.
2. (bányászat, építészet) <Üreget> függőleges, (ritka) más irányban létrehoz, ás (1). Aknát, tárnát mélyít; kutat mélyít.
3. (kissé választékos) Vmit vmibe mélyít: mélyen nyom, merít, szúr vmit vmibe. A farkas a fogát a vadász vállába mélyíti. Gergely nagy, erős kanyarításokkal mélyítette az evezőlapátokat a vízbe. (Gárdonyi Géza)
4. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Nagyobb méretűvé tesz vmit. A munkanélküliség egyre mélyíti a tőkés világ válságát, a tőke és a munka közötti ellentétet.
5. (átvitt értelemben, ritka) <Színt> sötétebb árnyalatúvá tesz. A háttér vörös színét kissé mélyíteni kell.
Igekötős igék: bemélyít; elmélyít; kimélyít; lemélyít.
mélyítés; mélyített; mélyítget; mélyíthető; mélyítő; mélyíttet.
