mennydörgés
mennydörgés főnév
1. A mennydörög (1) igével kifejezett jelenség; az a tény, hogy mennydörög; a villámlással együtt járó (hatalmas) dörgés. Távoli mennydörgés hallik. Mennykő, villám és mennydörgés Mint amit nyér [= nyer] a könyörgés; Forgószél és jégeső Ami a munkánkra jő. (Csokonai Vitéz Mihály) Az öreg Miklósnak felderűl orcája | …Akármerre tekint, nem látni egyebet Csak felé sugárzó száz meg ezer szemet… Nevét is kiáltják, de az zajban vész el, Mint ha mennydörgéskor árva méh döngécsel. (Arany János) || a. (ritka, költői) Villám(csapás). Miért hogy egy mennydörgés nem csapott | belé fiam gödrébe… (Katona József) Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Mennydörgésre emlékeztető hatalmas robaj, moraj, nagy dübörgés. A lavina mennydörgésitől nem lehete többé hallani semmi hangot. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka) Indulatos, mély hangú kiabálás, ordítás. Lesz majd nagy mennydörgés, ha megjön apátok! Ordítozás, dob pergése! | De hallik Kont mennydörgése. (Petőfi Sándor) Ezzel a mennydörgéssel könnyítvén atyai lelkén, …lesétált leányával a „Nagy Szamár” étkező termébe. (Mikszáth Kálmán)
mennydörgéses.
