merevség
merevség [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. A merev (1–2) melléknévvel kifejezett tulajdonság. A merevség a rugalmasságnak az ellentéte. || a. Vminek merev volta, sajátsága, állapota. A beton, a csont, az üveg, a vas merevsége; karjának, nyakának merevsége; arcának, nézésének merevsége; vmely mozdulat merevsége; a rajz merevsége; elveinek, magatartásának merevsége; elveinek, magatartásának merevsége; a dogmák, a szabály merevsége; elzárkózásának merevsége; a stílus merevsége.
2. (átvitt értelemben) Merev (4a) magatartás; hajthatatlanság, csökönyösség, feszesség. A bürokraták merevsége. A merevség rossz fegyver a meggyőzésben. Már kezd engedni merevségéből. Kezdi levetkőzni merevségét.
Szóösszetétel(ek): hullamerevség.
merevségi; merevségű.
