mértékhatározó
mértékhatározó főnév és melléknév (nyelvtudomány)
I. főnév A határozónak az a fajtája, amely (főként összehasonlításban) a cselekvés, történés erejének mértékét v. a különbség nagyságát fejezi ki (pl. Hetven méternyire dobta el a gerelyt; egy fejhosszal győzött; egy évvel idősebb az öccsénél; két kilométert mentünk).
II. melléknév Ilyenként használatos, ilyen nyelvtani szerepű. Mértékhatározó mellékmondat.
mértékhatározói; mértékhatározós.
