messze

Teljes szövegű keresés

messze [e-e] határozószó, melléknév és főnév
I. határozószó -bb v. (ritka) messzébb; legmesszebb
1. Olyan helyen, amelyet a beszélőtől v. a szóban forgó személytől, tárgytól nagy távolság választ el. Vkitől, vmitől, vhonnan, vhová messze; valahol messze; messze van innen v. ide Szeged. Nagyon messze lakik.  Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz. (Petőfi Sándor) Ki messze messze vagy, kinek hajója már A zúgó tengeren, remélve küzdve jár, …Egy két szót jó barát, hadd szóljak még veled! (Tompa Mihály) A közelbe s mégis messze | a folyón túl zajba veszve… | villámtűzbe kél az est. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben) <Főleg állandósult szókapcsolatokban.> Messze áll, jár v. van vmitől: meg sem közelíti, nem is hasonlítható hozzá értékben, minőségben; messze van attól, hogy…: egyáltalán nem olyan, hogy…; messze áll, van vmi vkitől: számára idegen, nem foglalkozik vele. Az a föld messze jár a mienktől. Messze van az ő munkájuk a mienktől. Ez az állítás messze jár az igazságtól. Messze van attól, hogy szépnek nevezzük.
3. Olyan helyre, amelyet a beszélőtől v. a szóban forgó személytől, tárgytól nagy távolság választ el; messzire. Messze kerül vkitől; messze utazott. Ne menjetek nagyon messze. Amilyen messze csak ellát a szem.  A liget nekem szép, Valahogy a lelkemhe’ szól, Ha elbolyongok félre, messzébb A köznép tolongásitól. (Arany János) A harangszó messze hangzik. (József Attila)
4. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban.> Messze ér a keze; messze megy (vmiben): túlhalad a kellő, a kívánatos mértéken; túloz; nem megy messze vmivel, vkivel: nem sok hasznát veszi, nem boldogul vele; ez messze vezetne: nagyon eltérnénk a tárgytól. Kaptam tíz forintot, de ezzel nem megyek messze. Csalárdsággal nem mégy messze.  E pöffeszkedés igen messze ment. (Vas Gereben) Elkezdte velem taníttatni a nagy latin szótárt… Persze evvel nem mentem messze. (Móricz Zsigmond)
5. (átvitt értelemben) Olyan időpontban, amelyet a jelentől v. vmely más időponttól nagy időtartam választ el; időben nagy távolságra. Messze a múltban; messze a jövőben; még messze vagyok, vagy stb. attól: az még sokára lesz. Nincs már messze a tavasz. Éjfél még messze van.  Az öt óra nem lehet messze. (Csiky Gergely) Nem messze már, hogy Benkőné lehunyja a vén pókhálós szemét. (Tolnai Lajos)
6. (átvitt értelemben) Igen nagy mértékben. Messze fölülmúl vkit; messze kimagaslik a többi közül.  Oh te jó-hír mondó S tettel a híredet messze túlszárnyaló! (Arany JánosArisztophanész-fordítás) A pap meg a tanító… messze kiemelkedik a múlt ködében. (Móricz Zsigmond) || a.* <Felsőfokot nyomatékosító szó:> kimagaslóan. Ez messze a legjobb; az messze a legolcsóbb.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
II. melléknév
1. Nagy térbeli távolságban levő; távoli, messze (I. 1) eső; messzi. A messze India; messze idegenben él.  Rút halállal halt meg, …Messze völgy hollója két szemét kivájta. (Arany János) Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. | Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba. (Ady Endre) Ó mennyi város, mennyi nép. Ó mennyi messze szép vidék! (Babits Mihály)
2. Nagy térbeli kiterjedésű. Messze földet bejárt; messze földön híres.  Lóra ül és végigszáguld a messze világon. (Petőfi Sándor) Szorgalma és becsületessége messze földön híres volt. (Mikszáth Kálmán)
3. Nagy időbeli távolságban levő. A messze jövendő; a messze múlt.  Nem hal meg az érdem: Messze jövendőnek szűli örökbe fiát. (Madách Imre)
III. főnév (ritka, irodalmi nyelvben) Térbeli v. időbeli távolság; messzeség, ill. távoli hely.  A másik kettőnek volt már annyi esze, Hogy keresse, innen merre van a messze. (Vajda János) Élet s Halál között evezve | Szent zavarral csábít a Messze. (Ady Endre)
IV. (határozóragos alakok)
1. (népies) Messzére: messzire.  Földre rogyott az erős állat messzére kinyújtván Lábait. (Vörösmarty Mihály) Ne menj, édes szolgám, jaj ne menj messzére. (Arany János)
2. (elavult) Messzéről: messziről; messzebbről, legmesszebbről.  Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. (Petőfi Sándor)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages