messzi

Teljes szövegű keresés

messzi [e] melléknév, határozószó és főnév
I. melléknév -bb (kissé népies) Távoli, messze (II). Messzi földön híres.  Sok messzi ország bölcsei, bajnoki Jöttek hazánknak látni dicső egét. (Berzsenyi Dániel) Ma minden messzi emlék s távol álom Ragyogni ömlik össze üdvre válón? (Tóth Árpád)
II. határozószó (népies) Messze (I. 1–5), távol. Messzi van még a város? Messzi túl az erdőn. Messzi száll a hangja. Messzi még a cséplés.  A munka és vagyon Egymástól messzi esnek. (Arany János)
III. főnév -t, (irodalmi nyelvben) Messzeség, ill. nagy távolság, távoli hely.  Most már hogy jöjjön onnan a messziből vissza? (Tömörkény István) Drótkeretű pápaszemét furcsa kis orra bütykére eresztette, s hunyorítva nézett a messzibe. (Móricz Zsigmond)
IV. (határozóragos alakok)
1. Messzire: a) nagy távolságra; messzire lát; b) nagy távolságban levő helyre; valahova messzire; messzire dobja a követ; c) (népies) nagy távolságban levő helyen. Messzire van innen az erdő. d) (átvitt értelemben, népies) nagy időbeli távolságra; messzire visszaemlékszik; e) (átvitt értelemben, ritka) nagy mértékben; messzire meghalad vmit; f) (átvitt értelemben) messze (I. 4). Képzelete messzire ragadta. Messzire vezetne ezek taglalása. Túlságosan messzire ment következtetéseivel.
2. Messziről: a) nagy távolságból; messziről köszön vkinek; b) nagy távolságban levő helyről. Messziről jött ember.  Messziről hívnak, szólongatnak. (Ady Endre) c) (átvitt értelemben) távolról. Messziről céloz vmire, pedz vmit; messziről vett példa.
messziség.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT