mestervágás
mestervágás főnév
1. (régies) <Vívásban, karddal folytatott harcban> nehezen védhető, rendsz. eredményes, (halálos) sebet okozó vágás. Balkezes mestervágás. Rántsatok kardot, ha férfiak vagytok. Gerő! ne felejtsd mestervágásodat. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Ha néha összekerülnek, vége nincs a vitának, amely mindkettőjüket felfrissíti… valósággal bajnoki torna, mintha a planson [= a páston] állanának, karddal a kézben, és gyönyörködnének egymás mestervágásában. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Mesteri, ügyes fogás, amellyel vki kivágja magát, v. kiment, kiszabadít, megment vkit, vmit vmely bajból, szorongatott helyzetből. Egy váratlan mestervágással felszabadította királyát, s ő adott sakkot. || a. (átvitt értelemben, olykor tréfás) Mesteri, ügyes, elismerést érdemlő tett.
