metafizika
metafizika [ë v. e] főnév ..kát. ..kája (filozófia)
1. <A dialektikával ellentétben> az a vizsgálati módszer, amely a jelenségeket mint különállókat, egymástól elszigetelteket és változatlanokat szemléli. Napjainkban a metafizika a burzsoázia elméleti fegyvere abban a harcban, melyet a halódó kapitalizmus védelmében a szocializmus ellen folytat.
2. A Marx előtti idealista filozófiának az az ága, amely a tapasztalati világon túl eső, feltételezett dolgokkal, pl. az isten, a lélek, a szabad akarat stb. kérdéseivel foglalkozott. A Szerelem és a Halál metafizikája helyett unalmas római jogot… kell magolnia. (Babits Mihály)
metafizikai; metafizikájú.
