meztelenkedik
meztelenkedik [e-e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë]
1. (rosszalló) <Számításból, magakelletésből> feltűnően hiányos öltözetben jár v. mutatkozik mások előtt v. nyilvános helyen. Vannak, akik azért mennek a strandra, hogy ott meztelenkedjenek.
2. (ritka) <Gyermek, élvezve a meztelenséget> hosszabb ideig teljesen ruha nélkül van, jár, hancuroz. [Apám] letett a földre. – Ereggy aludni. De én nem mentem… Újra csak odabújtam az ölébe, s meztelenkedve kuporogtam. (Móricz Zsigmond)
