moccan
moccan tárgyatlan ige -t, -jon (rendsz. tagadó v. tiltó alakban) (hangfestő)
<Élőlény, rendsz. halk nesszel> apró, rezdülésszerű mozdulatot tesz. Moccanni sem mert. Meg se moccant. Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj. (Petőfi Sándor) S kiáltanék: hahó! fel! emberek! Vigyázzatok – | De … moccanni sem merek. (Tóth Árpád) Az öreg tovább pipál, nem moccan. (Juhász Gyula)
Igekötős igék: elmoccan; kimoccan; megmoccan.
moccanás; moccanó.
