monstrum
monstrum főnév -ot, -a v. -ja (kissé választékos)
1. <Testi v. ritk. lelki tekintetben> torz alak; szörny, szörnyeteg. És mi az én uralkodóm, a cár testvére, Konstantin? Egy monstrum. (Jókai Mór)
2. (gyak. rosszalló) Hatalmas, idomtalan lény (v. ritk. tárgy); ormótlan, óriás; behemót. Akkora monstrum, hogy elámul az ember rajta. || a. jelzői használat(ban) (rendsz. rosszalló) Idomtalanul óriási, ormótlanul nagy, hatalmas; behemót. Monstrum épület.
