mos
mos ige -tam, -ott, -son
1. tárgyas <Ruhafélét> vízbe mártva, gyak. áztatás, kifőzés után, rendsz. beszappanozva v. csupán mosószerrel kezelve dörzsöl, nyomkod, ütöget v. géppel kavar, hogy a szennyet, piszkot eltávolítsa belőle. Fehérneműt, ruhát mos; fehérre, tisztára mossa a vásznat. Ő is mosógéppel mossa a fehérneműt. Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa. (Arany János) || a. (tárgy nélkül) Régen a patak és folyó menti falvakban az asszonyok sulyokkal mostak. Az udvaron a … kútnál három parasztasszony mosott. (Tolnai Lajos) Mondd, mit érlel annak a sorsa, | ki családjáért dolgozik; | veszekszenek … | és csak a nagylány néz mozit; | a nő mindig mos … (József Attila) || b. tárgyatlan Mos vkire: vkinek a szennyes fehérneműjét ilyen módon rendszeresen tisztítja. Ki mos rád? Főzött, mosott rá. Beüzent az ostorostól az alsó végre. Gunyánéhoz, aki mosott rá. (Mikszáth Kálmán) Az én nagyanyám még hetvenéves korában is idegenekre mosott és vasalt. (Nagy Lajos) || c. tárgyatlan Nagymosást végez. Holnap mosunk. A szomszédban mosnak.
2. tárgyas <Testrészt, szilárd tárgyat> oly módon tisztít, hogy a felületét vízzel, esetleg vegyi anyaggal dörzsöli, öblögeti v. súrolja. A gyúródeszkát mossa; a fogát, a haját mossa; mossa a → kezét; lábát száját, szemét mossa; tisztára mos vmit. Odament a vízvezetékhez. Mosni kezdte gondosan a kezét egy nagy darab komisz mosószappannal. (Hunyady Sándor) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Személyt v. intézményt> mentegetve ártatlannak igyekszik feltüntetni. Mossa magát; (hó)fehérre mos vkit; tisztára mos vkit.
3. tárgyas (műszaki nyelv, vegyi ipar) <Vmely anyagot, mezőgazdasági v. ipari terméket> szennytől, piszoktól, idegen anyagtól vízzel, esetleg gőzzel v. vegyszerrel mechanikai v. vegyi úton, kézi v. gépi erővel fokozatosan megtisztít. Aranyat, gabonát, gyapjút, magot mos. A nyerscukrot centrifugában mossák.
4. tárgyas <Nagyobb tömegű víz vmely körülötte v. benne levő földterületet v. nagyobb szilárd tárgyat> folyás, mozgás közben érint, nyaldos (2). Négyszögbe kerített alkalmas erősség; … Nyúgotra mező s láp, be sem is látható; Fekete mély vízzel mossa tövét „a Tó”. (Arany János) || a. tárgyas Ily módon – darabkákat leválasztva belőle – kisebbít, koptat vmit. Az ár egyre jobban mossa a gátat. A folyó a kanyarulatban nagyon mossa a partot. || b. tárgyas <Mélyedést, üreget> ily módon létrehoz. A folyó mély üreget mosott a partba. A víz … árkokat mosott a kocsiút kerékvágásaiban. (Gárdonyi Géza)
5. tárgyas (választékos) <Víz, folyadék vkit, vmely testrészt> nedvessé tesz, áztat azáltal, hogy végigfolyik, folydogál rajta. Könny mossa az arcát. Mennyit, mennyit mos a zápor engem! (Petőfi Sándor) Szemeit egy könnycsepp ragyogóvá mosta. (Arany János)
6. tárgyas (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Magába mos vmit: feloldva, jellegét eltüntetve magába olvasztja. [A hangot] egy idegenszerű búgás ketté csapta, magába mosta. (Mikszáth Kálmán)
7. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Szid, ócsárol vkit; szapul. Tengelyi, … mosott alispánt, főjegyzőt. (Eötvös József) Kegyetlenül mosták a közjegyzőt, a feleségét. (Tolnai Lajos)
Igekötős igék: agyonmos; alámos; átmos; belemos; elmos; felmos; kimos; körülmos; lemos; megmos; odamos; összemos; szétmos; végigmos.
mosadék; mosat; moshatatlan; mosódik; mosott.
