másnap
másnap határozószó és főnév
I. határozószó
1. A szóban forgó múltbeli, ritkábban jövőbeli nap után következő napon. Másnap este, reggel. Megérkezett, de másnap már el is utazott. Csak másnap este tudtam meg. Szombaton megyünk majd színházba, mert másnap kipihenhetjük magunkat. Másnap ismét beborult, s elkezdett esni. (Kuncz Aladár) Fél kilenckor a társaság fölkerekedett, mert „másnap is nap van”. (Kosztolányi Dezső)
2. (ritka) Minden másnap: minden második napon; másnaponként. Minden másnap van zongoraórája.
II. főnév (csak egyes számban) (ritka) A szóban forgó nap után következő nap. Majd holnap, mondá a leány … A másnap eljött. (Jókai Mór) S már másnap volt, és a Mercerián jártak, üzletről üzletre. (Babits Mihály) Őneki a másnapja nem lehetett gyöngébb a mánál. (Móricz Zsigmond) || a. Vmely ünnep másnapja: vmely kettős ünnep második napja. Húsvét, karácsony másnapja.
III. (határozóragos alakok, határozószó-szerűen:) másnaponként; másnapra; másnaptól (fogva); ® elteszi magát másnapra. A maradékot elteszi másnapra. Másnaptól fogva megváltozott a helyzet. Éppen másnapra hozott a véletlen … az én számomra is egy levelet. (Kaffka Margit)
másnapi.
