másodfokú
másodfokú melléknév
1. <Vmely, rendsz. növekvő fokozati (sor)rendben> a második helyen, fokon levő, a második fokozatba sorolt, jelentőségben az első fokú(ak) után következő; közepesen nagy, súlyos, jelentős. (orvostudomány) Másodfokú égés(i), fagyás(i seb): a bőr vörössé válásával és felhólyagzással járó ilyen sérülés, ill. tünet(ek); másodfokú fegyelmi büntetés. || a. (hivatalos) <Alá-, ill. fölérendeltségi viszonyban> az első fokú(ak) fölött levő <hatóság, szervezet>. Másodfokú bíróság: <a fellebbvitel során> másodfokon ítélkező b. || b. (hivatalos) Ilyen hatósághoz tartozó, tőle eredő, származó, létrehozott. Másodfokú bírói hatáskör; másodfokú döntés, határozat, ítélet.
2. (mennyiségtan) Másodfokú egyenlet: olyan e., amelyben az ismeretlen(ek) legfeljebb a második hatványon fordul(nak) elő. || a. (mennyiségtan) Másodfokú függvény: olyan f., amelyben a független változó legfeljebb második hatványon fordul elő.
3. Másodfokú unokatestvér: másod-unokatestvér.
másodfokúság.
