mászik
mászik ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; másszon (másszék), (régies) mász
I. tárgyatlan
1. <Személy vízszintes síkon, felületen> magát kezével-lábával segítve, négykézláb v. csúszva, lassan tovamozog. A gyerek a földön, a padlón mászik. A stájer hegyekben oly magasra hágott: Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja, A hegyet végiglen csak hason mászhatta. (Garay János) || a. <Ember, állat többé-kevésbé meredek tárgyon> kézzel, lábbal, kapaszkodva felfelé v. lefelé halad. A majom, a mókus gyorsan és ügyesen mászik. A matróz rúdon és kötélen remekül mászik. || b. <Ember, állat> ilyen módon fokozatosan feljut vmire, vkire. Fára, létrára, sziklára mászik; vkinek a hátára mászik; (átvitt értelemben, bizalmas) vkinek a képére mászik: a) összeveri, összekarmolja a képét vkinek; b) keményen, durván nekitámad vkinek. Legyen egy kis eszünk végre, Másszunk a király képére. (Petőfi Sándor) Gyerekek másztak fákra, madárfészket csenni. (Kosztolányi Dezső) || c. (népies) <Kisebb állat> félénken, lopva megy. Sündisznó mászik a fűben.
2. <Féreg, bogár v. ritk. más állat> rendsz. szétterjesztett, szétálló lábakkal, tapadó mozdulatokkal, testét látszólag nehezen előrevive, lassan halad. Hernyó mászik a fán. Pók mászik a falon. Tetű mászik a ruháján. Valami mászik a nyakamon. Szóláshasonlat(ok): (úgy érzi,) mintha ® hangyák másznának rajta. Nézte, hogy a légy hogy mászik a falon. (Móricz Zsigmond) || a. Vhova mászik: <féreg, rovar> ily módon haladva eljut vhova. Egy bogár mászott a fülébe.
3. (bizalmas) Nagyon lassan v. a kelleténél lassabban, vontatottan halad. A két ökör csak mászik a szekérrel. Ne másszatok, lépjetek ki! De lassan másztok! Szóláshasonlat(ok): mászik, mint a ® csiga; mászik, mint a ® tetű. Az óramutató csak mászott az öreg … órán. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) <Idő> lassan múlik. Lassan mászik az esztendő, az idő.
4. (csak határozóval) (bizalmas) Vkihez olyan közel megy, hogy az már mozogni sem tud tőle. Ne mássz már egészen rám v. a nyakamra.
5. (csak névmási határozóval) (átvitt értelemben, bizalmas) Gorombán lehord, megszid vkit, rátámad vkire. Vö.: rámászik (2). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk mászik. Minden csekélységért rám mászott.
II. tárgyas Mászik vmit: kapaszkodva felfelé igyekszik vmin, ill. feljut vmire. Hegyet, kerítést mászik. Bérceket mász éjjel, viharban, egyedül. (Arany János) A sátorozó vásárosokat … gyakran meglopogatják … A tolvajember elsősorban veti rá magát. Nem kell érte kerítést mászni. (Tömörkény István) Ment, ment étlen-szomjan, a sötét utakon, hegyeket mászott. (Gelléri Andor Endre) || a. Mászik vmit: lassan, nehezen felfelé megy vmin. Nem szeret emeletet, lépcsőt mászni. Sivár lépcsőket mászott, sötét gangon nézett szét. (Babits Mihály)
Szólás(ok): ld. fal.
Igekötős igék: alámászik; átmászik; bemászik; belemászik; elmászik; előmászik; felmászik; keresztülmászik; kimászik; lemászik; megmászik; odamászik; összemászik; rámászik; szétmászik; visszamászik.
Szóösszetétel(ek): csúszik-mászik.
mászat; mászó; másztat.
