matrac
matrac főnév -ot, -a, (népies) madrac, (ritka) matrác
Lószőrrel (ritk. más állat szőrével) v. tengeri fűvel (afrik) tömött, több helyen letűzött párnaszerű ágybetét; egy fekvőhelyen, ágyban rendsz. három darabot helyeznek el belőle egymás mellett. Matracot csináltat az ágyba; áthúzatja a matracokat. Míg matrácomat, párnáimat kiszedték, én … sebes lépésekkel jártam fel s alá. (Kazinczy Ferenc) Erzsi befúrta fejét a lepedőbe, a matrácok közé és sírt. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): matrachuzat; matrackészítő; matracvászon.
