meditál
meditál [ë v. e] tárgyatlan ige -t, -jon (-t ragos mértékhatározóval is)
1. (régies, választékos) <Vmely elvont kérdésen> magában elmélyülten gondolkozik; elmélkedik. Sokáig meditált a hallottakon. E szőke bús magyar víz hajlatánál … Mélázott árván ama régi császár És meditált felőled, távol élet. (Juhász Gyula)
2. (kissé választékos) Magában v. fennhangon tűnődik, töpreng vmin. Azon meditálok, hogy érdemes-e egyáltalán elmennem. Ne meditálj sokat, hanem láss hozzá a munkához!
Igekötős igék: elmeditál.
meditálás; meditálgat; meditáló.
