megad
megad [g-a] tárgyas ige, (csak jelentő mód jelen egyes 3. személyben, népies) megád
I. Vkinek, vminek juttatja a neki szükséges, őt megillető dolgot.
1. Vkinek megad vmit: odaad, odajuttat vkinek vmit, ami azt megilleti, ami hozzá tartozik; részesít vkit vmiben. (bizalmas) Megadja a szája ízét vkinek: keményen, jól megmondja a véleményét vkinek. Megadja az ízét vminek: a) vki ízletesen főz; b) vmi ízletessé, élvezetessé tesz vmely ételt, italt. Megadja a savát-borsát vminek; címet, rangot megad vkinek. Megadták neki, ami járt a munkájáért. Mindent megadtak gyermeküknek, ami csak tőlük telt. Ez a régi magyar, remek erős paprika, ez megadja az ízit az ételnek. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (és tárgyas igealak tárgy nélkül) Megadja vkinek (a magáét): a) megtorol vmit vkin; b) talpraesetten v. tapintatlanul megfelel vkinek, odamond neki. Ennek jól megadtad. A kis doktor elképedt. Ennek ugyan megadtam. (Jókai Mór)
2. Megad vmit a földnek v. vmely növénynek: elvégez vmely mezőgazdasági munkát, amit a jó termés, a növény fejlődése megkíván. Megadja a földnek a magáét. Az őszi mélyszántást nem tudták megadni a tarlónak. A fáknak megadták, ami kellett.
3. <Pénzt, árat, munkadíjat> teljes egészében v. bizonyos részletekben megfizet. Vki megadja az ® árát vminek. A munkásoknak, alkalmazottaknak megadták a kért fizetést. Megadta, amit a ruháért kértek. Sok pénzt megadnék ezért. A felét most adom meg, a másik felét egy hónap múlva. Hozz bort kocsmárosné, Megadom az árát. (népköltés) Jaj, tekintetes asszony, miér adja el ezt? Úgyse tudom én az árát megadni! (Kaffka Margit)
4. <Adósságot, tartozást> kiegyenlít, megfizet. Megadja az adósságot; (kamatostul) megadja a ® kölcsönt. Mikor adod meg a pénzemet? Megadta a kiló lisztet, amivel tartozott. Megadták a szövetkezetnek a vetőmagot. Kölcsönt is adott Pistának, s bár sohasem tudta megadni, … több ízben is kiegészítette azt a kölcsönt. (Móricz Zsigmond) || a. <Vetőmagot a föld v. vmely vetemény> termésével visszaszolgáltat, visszafizet. Az árpa a vetőmagot sem adta meg. A zab tízszeresen is megadja a magot.
5. Megad vmit: engedélyezi, jóváhagyja, hogy vmely kérést teljesítsenek, ill. vmely kért dolgot kiadjanak. A minisztérium megadta a kért hitelt. Megadtak minden kedvezményt. Megadták az útlevelet, a vízumot. Ünnepélyesen kérem: adja meg a képviselőház a 200 000 főnyi katonát. (Kossuth Lajos) || a. (sport) <Játékvezető> megítél, odaítél. A bíró nem adta meg a ® gólt. A játékvezető megadta a tizenegyest. || b. (átvitt értelemben) Meg kell adni, hogy …: el kell ismerni; kétségtelen; az már igaz, hogy … Meg kell adni, hogy gyönyörűen beszél ez a Poltáry. (Mikszáth Kálmán)
6. (cselekvést jelentő, ill. tartalmazó főnévi tárggyal) Vmely szóban forgó, várt cselekvést elvégez; ad (VII. 1) vmit, amit várnak, amire számítanak. Megadja az engedélyt (vmire): engedélyez vmit, amire engedélyt kértek tőle; megadja a felmentést, a jelt vmire; megadja a ® kegyelemdöfést vkinek, vminek; megadja az első lökést vmihez v. vmire; minden segítséget, támogatást megad; megadja neki a megillető tiszteletet; megadja az utasításokat; megadja a választ a feltett kérdésre; megadja vkinek a ® végtisztességet. Ő is megadta a maga részéről a szentesítést … (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Vmit megad (vkinek, vminek): vmely kívánatos v. szükséges dologhoz hozzájuttat vkit, vmit. Megadja vkinek a biztonságérzetet; megadja a ® hangot; megadja a ® kulcsot vmihez v. megadja vminek a kulcsát; megadja a lehetőséget vmihez v. vmire; megadja a ® módját vminek. A sors megadta, hogy ezt megérjem. Egy híját esmértem Örömimnek még: | Lilla szívét kértem: | S megadá az ég. (Csokonai Vitéz Mihály)
7. <Adatot> pontosan meghatározva közöl; tudtára ad vkinek. Megadja a szükséges adatokat. Megadta a címét. Add meg a méretet! Meg van adva a háromszög két oldala és egy szöge. Az eredményt két tizedesnyi pontossággal adja meg. A távolságot mérföldekben adta meg. A bor alkoholtartalmát fokokban szokták megadni.
II. Másnak hatalmába enged, kiszolgáltat.
1. Megadja magát: a) vmely küzdelmet úgy hagy abba, hogy kiszolgáltatja magát az ellenségnek v. az ellenfélnek; meghódol vki előtt. Feltétel nélkül, kényre-kegyre megadja magát. Nem adom meg magamat, inkább meghalok! Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! (Arany János) Földhöz vágom a poharam. | Uram, én megadom magam. (Ady Endre) Magasba tartotta két kezét, jelezve, hogy kegyelmet kér, megadja magát az ellenség előtt. (Kosztolányi Dezső); b) (átvitt értelemben) <nő férfinak> átengedi magát. A lány végül is engedett a sok ostromnak, és megadta magát. c) (átvitt értelemben) vitában meggyőzve elfogadja a másik fél igazát. Meggyőztél, hogy igazad van, megadom magam. Olyan erőszakos volt, hogy kénytelen voltam megadni magam. No hát megfogott! Megadom magamat. (Mikszáth Kálmán); d) (átvitt értelemben, ritka) vmely küzdelemtől, szándéktól, céltól eláll; nem tart ki tovább mellette. Nyomorgok a szellemi mankón, ahogy lehet. Nem adom meg könnyen magamat. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Megadja magát a sorsnak v. a sorsának: belenyugszik a sorsába.
2. (régies) <Ostromlott helyet, várat> felad. Megadá a várost életre-halálra. (Arany János) || a. (játék) <Kártyában partit> felad, ill. <vmely bemondást> lejátszás előtt teljesítettnek elfogad. Megadja a játszmát, az abszolútot.
megadat; megadható; megadogat.
