megalázás
megalázás [g-a] főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. A megaláz igével kifejezett cselekvés, az a tény, hogy vkit megaláznak. A legyőzött ellenfél megalázása. Péter … megfogadta, hogy a száz forint meglesz. Lelkének minden megalázását tűrte … Éhezett és sokat hazudott … Végül együtt volt a száz forint. (Ady Endre)
2. A megaláz igével kifejezett cselekvés elszenvedése s az ezzel járó lelkiállapot; megaláztatás. Fájt neki a megalázás. Ki van téve oly eszélyeknek, melyeknek lehetősége is már a legnagyobb megbántás és megalázás. (Csiky Gergely)
Szóösszetétel(ek): önmegalázás.
megalázási.
