megállapodik
megállapodik [g-á] tárgyatlan ige
1. Megállapodik vkivel vmire nézve, vmiben: <több-kevesebb vita után> egyező álláspontra jut vele vmely tekintetben. Megállapodnak az árban, a feltételekben, az időpontban, a jelölt személyében. Minden kérdésben megállapodtak. Daisy kalapműtermében jártam, hogy gyászkalapot rendeljek magamnak … Megállapodtunk egy mintában. (Karinthy Frigyes) Modern házasokhoz illőn, nyíltan és becsületesen megállapodtak előre, hogy szerelmi életükben nem fogják egymást zsenírozni. (Babits Mihály)
2. (népies) Megáll (I. 1). A rossz úton többször megállapodtak, hogy a lovak kifújják magukat. Meg sem állapodva futott serege előtt. (Jókai Mór) A fölvonó még egy-kettőt zökkent, aztán nagy zajjal megállapodott. (Kosztolányi Dezső)
megállapodó.
