megbízatás
megbízatás [ë-í v. ë-i] főnév -t, -ok, -a (választékos)
Az a tény, hogy vkit megbíztak (vmivel); megbízással vkire ruházott feladat. Hivatalos, megtisztelő megbízatás; ® teljhatalmú megbízatás; titkos megbízatás. Lemondott megbízatásáról. Megbízatását sikeresen végrehajtotta. Ez összeegyeztethetetlen a megbízatásával. A közélet kimagasló férfia nem … téríthető el céljától, ha valamely megbízatást elvállalt. (Mikszáth Kálmán) Egy császári poroszló járja be a falvakat; a megbízatása az, hogy minden olyan parasztot, aki Luther tanát vallja, üldözzön ki az otthonából. (Ambrus Zoltán)
Szóösszetétel(ek): pártmegbízatás.
megbízatási.
