megbocsátás
megbocsátás főnév -t, (-ok), -a, (népies) megbocsájtás
A megbocsá(j)t igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás, magatartás; az a tény, hogy vkinek megbocsátanak. Bűnök, vétkek megbocsátása; megbocsátásért könyörög. Mind a kettő szemében könny csillogott. De a Jancsi szemében nem a megbocsátás könnye, hanem a keserűségé. (Gárdonyi Géza) || a. Az erre való hajlandóság. Nincs benne megbocsátás. A megbocsátás nem tartozik erényei közé.
megbocsátási.
