megdönt
megdönt tárgyas ige
1. <A talajban függőlegesen rögzített v. vhol egyensúlyban levő tárgyat> ránehezedő nyomással v. egyik részének, oldalának megemelésével ebből a helyzetéből úgy térít el, hogy az bizonyos mértékig a vízszintes helyzet felé elhajlik, v. egészen eldől. Megdönti a kancsót, a hordót, a szekrényt. Az idő megdöntötte a kútágast. A vihar a nagy hajókat is megdönti. || a. <Szél, eső lábon álló vetést> a föld felé meghajlít, v. a földre nyom. Az eső megdöntötte a búzát. Ezt a téjjel mézzel folyó dús Kánaánt, | Hol megdönti saját terhe a gabonát, … E szép országot a nagy Árpád szerezte. (Petőfi Sándor) || b. Meghajlít, előrehajlít. Megdönti a felsőtestét.
2. (átvitt értelemben) Megdönt vmit: vmely fennálló társadalmi rendszert erőszakos módon, rendsz. fegyveres beavatkozással megszüntet, megsemmisít. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megdöntötte a cári rendszert. || a. <Intézményt, hatalmat> megszüntet, megbuktat. Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni! (Kossuth Lajos) Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni. (Madách Imre)
3. (átvitt értelemben) Megdönt vmit: vmely állítás, tétel tarthatatlanságát érvekkel meggyőzően kimutatja. Megdönti a régi elméletet.
4. (átvitt értelemben) Megdönt vmit: vmely korábbi eredménynél jobb eredményt érve el, az előbbinek érvényességét v. kimagasló jellegét megsemmisíti. Megdönti a régi normát. Megdöntötte a távolugrás eddigi rekordját.
megdöntés; megdönthető; megdöntő; megdöntött.
