megelőző
megelőző [g-e] melléknév -en [e] v. -leg [e]
1. Olyan, aki, ami megelőz (1–4) vkit, vmit. A társait megelőző futó; a korát megelőző gondolkodó; a betegséget megelőző egészségügyi intézkedés. Nem jött e követelés megelőző intés nélkül. (Jókai Mór) || a. Megelőző háború: olyan h., amelynek célja egy állítólag fenyegető támadás megakadályozása.
2. (tárggyal) Közvetlenül előbbi, előbb levő <időszak, időpont>. A múlt szerdát megelőző napokban. Elutazott; ezt megelőzőleg táviratozott, hogy mikor érkezik. || a. (ritka, választékos) Előző (2, 3). A megelőző évben mindennapos látogatója volt társas összejöveteleinknek. (Jókai Mór)
3. (elavult) Előzékenységet, udvarias figyelmet tanúsító. A magyar színész komédiás volt … a magyar ember szemében, ritka helyen sietett eléjük a megelőző nyájasság. (Vas Gereben) Megelőzően lépett eléje, kezét nyújtva neki. (Jókai Mór)
