megérint
megérint [g-é] tárgyas ige
1. Megérint vkit, vmit: kezével v. a kezében tartott tárggyal egy pillanatra hozzányúl. Valaki megérintette a karomat. A versenyzők megérintik a célt, és visszafutnak. Megállj: meg ne érintsd gyönge martalékod. (Arany János) Ott feküdt az ágyon, s nem volt szabad hozzámenni és megérinteni. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, régies) Megemlít, szóba hoz vmit. [A] megyefőnök megérinté a gondnoki fáradságért megszabandó tiszteletdíjat. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, választékos) Vmi megérint vkit, vmit: átmeneti érintkezés, kapcsolat révén kisebb fokú hatással kezd lenni vkire vmi. Megérintette az elmúlás lehelete. Zrínyit Rómában megérintette a barokk költészet hatása. Ebben az időben a főváros vonzóereje az egész országot megérintette. (Móricz Zsigmond)
megérintés; megérintett; megérintő.
